A kommunikációs technológiák fejlődése, a növekvő nemzetközi kereskedelem és az Európai Uniós csatlakozás következtében napjainkban egyre növekvő mértékben kerülünk kapcsolatba, tárgyalunk, vezetünk és alkudozunk más kultúrákból származó emberekkel. Cikkek, tanulmányok és publikációk tömegei jelennek meg ezen folyamatok gazdasági, politikai és más vélt, valós vagy várható hatásait boncolgatva. A kulturális különbségekről azonban mindezidáig meglehetősen kevés szó esett.

Kultúránk – Hofstede szavai szerint agyunk programozása – mindenkor, minden helyzetben alapvetően meghatározza reakcióinkat, érzéseinket és kommunikációnkat. A program alapszabályait csecsemő- és gyermekkori szocializációnk során sajátítjuk el, hogy azok életünk hátralevő részében tudattalanul segítségünkre legyenek – saját – környezetünkben való eligazodásban.

Más kultúrákban azonban más szabályok érvényesek, az emberek pedig kulturális meghatározottságukat nem „teszik le” a bejárat előtt. A kulturális különbözőségek figyelmen kívül hagyása, vagy nem megfelelő kezelése ezért könnyen kellemetlen külföldi tapasztalatokat eredményezhet.