Edward T. Hall

E. T. Hall munkássága során az alábbi dimenziókat alakított aki:

Az erős kontextusú és az alacsony kontextusú kultúrák 

Az erős kontextusú kultúrák jellemzői:

• Ezek a kultúrák kommunikációjukban nagyban támaszkodnak a környezet, a szituáció és a nem verbális üzenetek értelmezéséből származó jelekre, a kultúrák tagjai születésüktől fogva folyamatosan tanulják helyesen értelmezni ezeket a rejtett kódokat. Az ilyen típusú kommunikáció, mivel nagyban a kultúra tagjainak közös tudására épül, gyors, hatékony és gazdaságos. Számos ilyen nyelvben (pl. arab, japán) nagyra értékelik az indirekt üzenetekkel történő kommunikációt, és annak értelmezési képességét.
• Az emberi kapcsolatok hosszantartóak, és mély érzelmi kötődésre épülnek.
• A hatalomban lévő vezetők személyesen felelősek beosztottaik cselekedeteiért, így óriási hangsúlyt kap a vezető és beosztott közötti lojalitás.
• Az üzleti megállapodások jellemzően szóban köttetnek, ahol a hangsúly a felek szándékán és nem a konkrét megállapodáson van.
• Az írásos verziót csak az aktuális szituációban legjobb döntésként értelmezik, amely – ahogy az a tipikus japán szerződésekben egy záróklauzulában írásosan is megfogalmazásra kerül – a környezeti feltételek változásával módosításra szorulhat.
• Nagyon erős választóvonal húzódik egy csoport tagjai és a külsősök között. Külső személynek tekintik első helyen a családhoz, majd a klánhoz, a szervezethez nem tartozó egyedeket, és a külföldieket.
• Ilyen társadalmakban a kulturális szabályok nagyon mélyen gyökereznek az emberek gondolkodásában, ezért nagyon nehezen és lassan változnak.

A kultúrák ezen csoportjába sorolható többek között Japán, Kína, Korea, a többi ázsiai ország és a Földközi tenger partjai mentén fekvő államok, illetve a Közel-Kelet.

 A gyenge kontextusú kultúrák jellemzői: 

• Ilyen kultúrákban az üzenet környezetére és a non-verbális kommunikációra nem fektetnek akkora hangsúlyt, így a verbális üzenetek sokkal direktebbek, és jóval több információt kell tartalmazniuk, hogy pótolni tudják a környezet értelmező jeleinek hiányát.
• Az emberi kapcsolatok összehasonlításban rövidebb ideig tartanak, és kevésbé tartják fontosnak a mély érzelmi kötődést.
• Viszont ezeknek a kultúráknak a képviselői könnyebben kötnek kapcsolatokat, és hamarabb jutnak el egy felszínes ismeretség szintjéig kollégáikkal, partnereikkel.
• A szervezetekben a hatalom a bürokratikus rendszeren keresztül eloszlik az egyének között, így a személyes felelősséget nagyon nehéz megállapítani.
• Szerződéseket szinte kizárólag írásban kötnek, amelyeket véglegesnek és kötelezőnek tartanak. Az írásos szerződést kötelező erővel ruházzák fel, és minden ettől való eltérést szerződésszegésnek tekintenek. Jellemzően a nézeteltérések tisztázása során is nagyobb mértékben támaszkodnak az írásos jogi rendszerekre, amelyet jól bizonyít kiterjedt igazságszolgáltatási rendszerük.
• A csoport tagjait és a külsősöket nem különböztetik meg annyira élesen, sőt a külföldieket a csoportba (kultúrába) való beilleszkedésre ösztönzik.
• Ilyen társadalmakban a kulturális minták összehasonlításban könnyebben és gyorsabban hajlamosak változni.

Németországot, a skandináv államokat és az Egyesült Államokat jellemzően ebbe a csoportba soroljuk.

Hall munkájában külön kihangsúlyozza, hogy a fenti elkülönítés nem egyértelmű, és nem igaz egy társadalom minden jellemzőjére mindenkor, azonban jól mutatja azok domináns viselkedését. Az országok többsége valahol a két véglet között helyezkedik el, különböző arányban keverve az egyes jellemzőket.

A monokróm és polikróm kultúrák

Hall kutatásai során arra is rámutatott, hogy egyes kultúrák időfelfogásában és az idő kihasználásában is jelentős eltérések jelentkeznek.

A monokróm kultúrák jellemzői:

• Határozott törekvés a környezeti hatások ellenőrzésére, kontrolálására határidőnaplók, időgazdálkodás és szabályozott bürokratikus struktúrák által.
• A monokróm kultúrák tagjai egy időpontban egy dologgal foglalkoznak.
• Fontos a hatékonyság, az idő eredményes kihasználása, a zavaró körülmények kiküszöbölése. A pontosság abszolút követelmény.
• A csoport tagjai szakmai és magánéletüket szigorúan elkülönítik.
• A monokróm társadalmak jellemző életfelfogása: "Azért élünk, hogy dolgozzunk."

A polikróm kultúrák jellemzői:

• Az aktuális környezeti hatásokra való reakció a fontos.
• A polikróm kultúrák tagjai általában több tevékenységet futtatnak párhuzamosan egy időben.
• Az időfelfogás ezen társadalmakban nem olyan szigorú, a határidők, a pontosság nem olyan fontos követelmény, mint a monokróm társadalmakban.
• A szakmai és magánélet nem különül el olyan élesen.
• A polikróm társadalmak jellemző életfelfogása: "Azért dolgozunk, hogy éljünk."